Kecskemét ismertető, turisztikai információk Kecskemétről, kecskeméti képek, galéria | Kecskemét.ÚtiSúgó.hu


Kecskemét

ismertető, Kecskeméti képek, galéria



Vénasszonyok nyara akciók

Pihenjen akár féláron az utószezonban!

Siófoki Halfesztivál

Kulturális és gasztronómiai fesztivál, ahol minden a halról szól...

Paprikanap Ópusztaszer

Ezen a napon az egykori paprikatermesztők, paprikakofák világa elevenedik meg a Paprikanapon.

Villányi Vörösborfesztivál

Idén a legszebb vörösborok mellett nagyszabású szüreti felvonulás, sztárfellépők, koncertek, gyerekprogramok várják a hagyományosan október első hétvégéjén, szüreti időszakban megrendezett Vörösbor Fesztivál látogatóit Villányban.
1 2 3 4
 

Kecskemét

Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét - Bács-Kiskun megye székhelye - Magyarország középső részén, Budapesttől mintegy 85 km-re található.

Az egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. A hírös város neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."

LÁTNIVALÓK



Városháza

A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.

Ferences templom

A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült Ferences templomot, amelyet a helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusú, többszöri átépítés után nyerte el mai barokkos hangulatát, külső falánál kálváriát is emeltek. Vallástörténeti jelentőségű, hogy 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használták a templomot.

A színház épülete

A Milleneum alkalmából épített színházépület a város híres szülöttéről, Katona Józsefről kapta a nevét, aki az első magyar nemzeti dráma megalkotója. Hasonlósága a budapesti Vígszínházzal nem véletlen, hiszen mindkettő a neves bécsi építészek, Hellmer és Fellner tervei alapján készült. A helyiek Ékszerdoboznak is nevezik.

Szentháromság-oszlop

A színház előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, árpádházi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.

Refromátus templom

A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 - as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként. A Főtér sajátossága, hogy az országban szinte egyedülálló módon az összes felekezet temploma megtaláltahó (jobb oldali fotó).

Újkollégium

A Református templommal szemben a Kálvin téren emelkedik az 1912-ben épült Újkollégium. A szecessziós hatású, erdélyi motívumokkal díszített palota a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának ad helyet.

Cifrapalota

Az Újkollégium épületétől jobbra két nevezetes műemlék látható. Jobb oldalon a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota ( Márkus Géza 1902) hívja fel magára a figyelmet. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény - és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.

Zsinagóga

Az Újkollégiummal szemben található a mór - romantikus stílusban épült egykori Zsinagóga épülete.

Nagytemplom

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út.

A VÁROS NEVEZETESSÉGE



Kecskeméti barackpálinka

Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka.

Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka.

FÜRDŐKULTÚRA



A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része. Megannyi kiapadhatatlan termálkútjának köszönhetően a gyógyulni, felüdülni vágyók paradicsoma.

Kecskemét termálvizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, amely alkali-hidrogén-karbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.

A télen-nyáron üzemelő uszoda, a 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, valamint a 2003. májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található.

A Református Újkollégium 2004-ben átadott Tanuszodája 25 m-es, melegített vizű (30 C ) medencéjével, baba-barát környezetével várja a sportolni vágyó vendégeket.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



Kecskeméti Nyári Fesztivál - július
Kodály Művészeti Fesztivál - július - augusztus
Hírös Hét Fesztivál - augusztus
Kecskeméti Szüreti Fesztivál - szeptember
Kecskeméti Népzenei Találkozó - szeptember
Szarvasbőgés Császártöltésen - szeptember

Látogatás a kecskeméti rajzfilmstúdióban
Csikósbemutató Bugacpusztán - garantált programok egyéni vendégek részére
Gyárlátogatás a Zwack Gyümölcspálinka Főzdében
"A szecesszió gyöngyszeme" - látogatás a kecskeméti Városházán és Dísztermében
Barangolás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy nap a pusztában - magyaros gulyás party
Hőlégballonos sétarepülés

KULTÚRA



Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Kecskemét régi bevásárlóutcájában - a Kéttemplomközben - az egykori Ferences kolostor épületében kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amelyben a kecskeméti születésű híres zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán ( 1882 - 1967 ) életútját bemutató kiállítás tekinthető meg. Az 1975 - ben létrehozott intézet Kodály zenei nevelési koncepciójának elméleti és gyakorlati oktatását tűzte ki célul.

Cifrapalota
Kecskemét múzeumok gazdag kínálatával, egyedülálló gyűjteményekkel várja az idelátogatókat, amelyekben mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt.

Katona József Múzeum
Cifrapalota - Kecskeméti Képtár
Katona József Emlékház
Nemzetközi Kerámia Stúdió
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye
Magyar Fotográfiai Múzeum
Magyar Naív Művészek Múzeuma
Ráday Múzeum
Orvos - és Gyógyszerészettörténeti Múzeum
Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
Fáklyás Pince Bormúzeum - kóstoló-programok, borbemutatók, előadások
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Bozsó Gyűjtemény
Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítvány
Tudomány és Technika Háza
Városháza Díszterme Kossuth tér 1.
Zwack Gyümölcspálinka-Főzde és Kiállítás
Kecskemét KK (Kisvasút) Vasútállomás és Keskenynyomközű Vasúti Járműskanzen

Ciróka Bábszínház
Katona József Színház
Kamaraszínház
Üzemszínház

A VÁROS TÖRTÉNELME



Kecskemétet a magyar városfejlődés egyik legérdekesebb példájaként tartják számon. Fejlődése nagy vonásaiban hasonló ugyan alföldi társaihoz, de több tekintetben különbözik is tőlük. A majdnem hat és fél évszázada városi rangú település a feudalizmusban királynéi birtokként, majd földesúri hatalom alatt álló mezővárosként jelentős szabadságokkal bírt, melyek hűbéri-feudális korlátoktól mentes fejlődést biztosítottak számára. A török időkben különleges jogi státusza tette lehetővé megmaradását, majd a pusztai nagy állattartás és marhakereskedelem alapozta meg fejlődését. A földesúri függéstől megszabadulva a nagy mezőgazdasági kultúraváltás után a szőlő- és gyümölcstermelésben, a kertes tanyák elterjesztésében játszott szerepe különböztette meg Kecskemétet a többi várostól. A sívó futóhomokot „aranyhomokká” változtató szorgalom, tudás, a nyitottság, az újra, a befogadásra, az adaptivitásra való képesség, a hihetetlen élni akarás tette igazán várossá Kecskemétet.

A város területén és környékén megtelepedett népek nyomai a csiszolt kőkorszakig vezethetők vissza. Az időszámítás előtti első évszázadban szarmaták és germánok is éltek ezen a területen, régészeti leletek igazolják, hogy a népvándorlás viharait több száz évig álló avarok, majd a honfoglalást megelőzően bolgár-szlávok is megtelepedtek itt hosszabb rövidebb ideig.

Az Árpád-kor elején királyi birtok volt a Kiskunság északi része, Kecskemét a királyné javadalmaihoz tartozott. A város az Észak-déli kereskedelmi út melletti helyzetének, vásározó és vámszedő funkcióinak köszönhetően hamar kiemelkedett a környező települések közül.

A 16. század a reformáció elterjedésének korszaka volt Kecskeméten is. Először Luther, majd Kálvin tanai honosodtak meg. A protestánsok létszáma, szervezettsége hamarosan lehetővé tette önálló egyházuk megalakítását. 1564-ben a régi és az új vallás hívei egyezséget kötöttek, nem csak a templom használatáról, hanem a békés együttélésről is. Ez a tolerancia hosszú századokra példát adott országos viszonylatban is. Ebben a korszakban keletkezett az 55. zsoltár fordítása, melyet egy későbbi század nagy kecskeméti szülötte, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művében tett világhírűvé.

1526, a mohácsi csatavesztés után Kecskemét a török hódoltság területébe tartozott, különleges jogi helyzete azonban megkímélte a török földesurak mérhetetlen kizsákmányolásától. 1565-től mint szultáni birtok kiváltságokat élvezett, s a környező falvak lakóihoz képest viszonylagos önállóságban éltek lakói. A töröknek fizetett súlyos adók, illetékek, a különböző címen elvárt ajándékok mellett azonban a vármegyének és a távollevő földesuraknak is adózni volt kénytelen a város. Minden megpróbáltatás és teher ellenére a török hódoltság esztendeiben Kecskemét az egész Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb települése volt. A török, tatár támadások, a kizsákmányolások elől a környező falvak lakói tömegesen kerestek menedéket Kecskemét falai között. Az elhagyott, elpusztult falvak területét a város használatba vette a török és magyar uraknak fizetett csekély bér fejében.

„Sziget az Alföldön” – Erdei Ferenc nevezte így az 1930-as években Kecskemétet, amely az ország új helyzetében a háborús éveknek, a Tanácsköztársaság rövid és ellentmondásos időszakának, majd a megtorlások terheivel maga mögött kereste méltó helyét a magyar városok sorában, kereste a kiutat a gazdasági válságból, amely Kecskemétet sem hagyta érintetlenül. Ezt a korabeli városvezetés a szőlő-, gyümölcs- és zölségterrmesztés intenzívebbé tételében találta meg. A kecskeméti kertkultúra országos érdeklődést keltett. A gazdasági élet és az idegenforgalom fellendítése volt a célja a Hírös Hetek első 1934-es megrendezésével. A rendezvényre elsőként Móricz Zsigmond hívta fel az ország figyelmét. Németh László, aki a 30-as években került közelebbi kapcsolatba Kecskeméttel, így fogalmazott: „Amikor Kertmagyarország eszméjét és nevét a magyar gondolkodásba belévetettem: voltaképp Magyarország elkecskemétiesítésére gondoltam.”

Kecskemét a két világháború között a gyümölcs és a gyermekek városának nevezte magát, s minden erejével azon volt, hogy jelentős iskolavárossá fejlődjön. Kiemelkedően sokat fordítottak tanügyi kiadásokra. A Klebelsberg-féle iskolaépítési akciónak egyik jelentős pontja volt Kecskemét. Ugyanakkor a város kulturális élete ezekben az esztendőkben több területen olyan színvonalat ért el, ami túlmutatott a helyi lokálpatrióta reményeken. Zenei életét, könyvtárát, múzeumát a legnevesebb szakemberek is elismeréssel méltatták. Nyomdái közül kiemelkedő színvonalat és haladó szellemiséget képviselt a Részvény Nyomda. A korabeli magyar irodalmi élet legjobbjai jelentették meg itt munkáikat, köztük Németh László, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Kassák Lajos.

A 70-es évek végére az átalakult gazdasági szerkezet, a megváltozott igazgatási szerepkör, az új építkezések, új létesítmények szétfeszítették a hagyományos mezővárosi kereteket. Ez a városkép arculatában hozott látványos változást, ugyanakkor Kecskemét központi szerepkörét a városvezetés elsősorban kulturális, tudományos területen igyekezett bővíteni. A 80-as évek második felére ezzel próbálták elfedni az infrastruktúrális problémákat, a válságba tartó ipart és mezőgazdaságot.

A rendszerváltás teret nyitott a legkülönfélébb vállalkozásoknak, az újraéledő polgári öntudatnak, amelyek újabb energiát adtak a város fejlődésének.

Települések Kecskemét közvetlen közelében

Települések Kecskemét környékén




Szállások Kecskeméten


lapozás: |

és környékén


lapozás: |
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 8-16 óráig
E-mail: info@utisugo.hu