Kecskemét

ismertető, Kecskeméti képek, galéria




Kecskemét

Az Alföld minden szépségét és értékét magában rejtő Kecskemét - Bács-Kiskun megye székhelye - Magyarország középső részén, Budapesttől mintegy 85 km-re található.

Az egykori mezőváros impozáns épületeivel igazi nagyvárossá vált a századfordulóra. Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. A hírös város neve a „kecske” szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."

LÁTNIVALÓK



Városháza

A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.

Ferences templom

align=left A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült Ferences templomot, amelyet a helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusú, többszöri átépítés után nyerte el mai barokkos hangulatát, külső falánál kálváriát is emeltek. Vallástörténeti jelentőségű, hogy 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használták a templomot.

A színház épülete

A Milleneum alkalmából épített színházépület a város híres szülöttéről, Katona Józsefről kapta a nevét, aki az első magyar nemzeti dráma megalkotója. Hasonlósága a budapesti Vígszínházzal nem véletlen, hiszen mindkettő a neves bécsi építészek, Hellmer és Fellner tervei alapján készült. A helyiek Ékszerdoboznak is nevezik.

Szentháromság-oszlop

A színház előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, árpádházi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.

Refromátus templom

A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 - as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként. A Főtér sajátossága, hogy az országban szinte egyedülálló módon az összes felekezet temploma megtaláltahó (jobb oldali fotó).

Újkollégium

align=right A Református templommal szemben a Kálvin téren emelkedik az 1912-ben épült Újkollégium. A szecessziós hatású, erdélyi motívumokkal díszített palota a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának ad helyet.

Cifrapalota

Az Újkollégium épületétől jobbra két nevezetes műemlék látható. Jobb oldalon a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota ( Márkus Géza 1902) hívja fel magára a figyelmet. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény - és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.

Zsinagóga

Az Újkollégiummal szemben található a mór - romantikus stílusban épült egykori Zsinagóga épülete.

Nagytemplom

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út.

A VÁROS NEVEZETESSÉGE



Kecskeméti barackpálinka

Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka.

Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka.

FÜRDŐKULTÚRA



A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része. Megannyi kiapadhatatlan termálkútjának köszönhetően a gyógyulni, felüdülni vágyók paradicsoma.

Kecskemét termálvizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, amely alkali-hidrogén-karbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.

A télen-nyáron üzemelő uszoda, a 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, valamint a 2003. májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található.

A Református Újkollégium 2004-ben átadott Tanuszodája 25 m-es, melegített vizű (30 C ) medencéjével, baba-barát környezetével várja a sportolni vágyó vendégeket.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



Kecskeméti Nyári Fesztivál - július
Kodály Művészeti Fesztivál - július - augusztus
Hírös Hét Fesztivál - augusztus
Kecskeméti Szüreti Fesztivál - szeptember
Kecskeméti Népzenei Találkozó - szeptember
Szarvasbőgés Császártöltésen - szeptember

Látogatás a kecskeméti rajzfilmstúdióban
Csikósbemutató Bugacpusztán - garantált programok egyéni vendégek részére
Gyárlátogatás a Zwack Gyümölcspálinka Főzdében
"A szecesszió gyöngyszeme" - látogatás a kecskeméti Városházán és Dísztermében
Barangolás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy nap a pusztában - magyaros gulyás party
Hőlégballonos sétarepülés

KULTÚRA



Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Kecskemét régi bevásárlóutcájában - a Kéttemplomközben - az egykori Ferences kolostor épületében kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amelyben a kecskeméti születésű híres zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán ( 1882 - 1967 ) életútját bemutató kiállítás tekinthető meg. Az 1975 - ben létrehozott intézet Kodály zenei nevelési koncepciójának elméleti és gyakorlati oktatását tűzte ki célul.

Cifrapalota
align=left Kecskemét múzeumok gazdag kínálatával, egyedülálló gyűjteményekkel várja az idelátogatókat, amelyekben mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt.

Katona József Múzeum
Cifrapalota - Kecskeméti Képtár
Katona József Emlékház
Nemzetközi Kerámia Stúdió
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye
Magyar Fotográfiai Múzeum
Magyar Naív Művészek Múzeuma
Ráday Múzeum
Orvos - és Gyógyszerészettörténeti Múzeum
Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
Fáklyás Pince Bormúzeum - kóstoló-programok, borbemutatók, előadások
Népi Iparművészeti Gyűjtemény
Bozsó Gyűjtemény
Leskowsky Hangszergyűjtemény Közalapítvány
Tudomány és Technika Háza
Városháza Díszterme Kossuth tér 1.
Zwack Gyümölcspálinka-Főzde és Kiállítás
Kecskemét KK (Kisvasút) Vasútállomás és Keskenynyomközű Vasúti Járműskanzen

Ciróka Bábszínház
Katona József Színház
Kamaraszínház
Üzemszínház

A VÁROS TÖRTÉNELME



Kecskemétet a magyar városfejlődés egyik legérdekesebb példájaként tartják számon. Fejlődése nagy vonásaiban hasonló ugyan alföldi társaihoz, de több tekintetben különbözik is tőlük. A majdnem hat és fél évszázada városi rangú település a feudalizmusban királynéi birtokként, majd földesúri hatalom alatt álló mezővárosként jelentős szabadságokkal bírt, melyek hűbéri-feudális korlátoktól mentes fejlődést biztosítottak számára. A török időkben különleges jogi státusza tette lehetővé megmaradását, majd a pusztai nagy állattartás és marhakereskedelem alapozta meg fejlődését. A földesúri függéstől megszabadulva a nagy mezőgazdasági kultúraváltás után a szőlő- és gyümölcstermelésben, a kertes tanyák elterjesztésében játszott szerepe különböztette meg Kecskemétet a többi várostól. A sívó futóhomokot „aranyhomokká” változtató szorgalom, tudás, a nyitottság, az újra, a befogadásra, az adaptivitásra való képesség, a hihetetlen élni akarás tette igazán várossá Kecskemétet.

A város területén és környékén megtelepedett népek nyomai a csiszolt kőkorszakig vezethetők vissza. Az időszámítás előtti első évszázadban szarmaták és germánok is éltek ezen a területen, régészeti leletek igazolják, hogy a népvándorlás viharait több száz évig álló avarok, majd a honfoglalást megelőzően bolgár-szlávok is megtelepedtek itt hosszabb rövidebb ideig.

Az Árpád-kor elején királyi birtok volt a Kiskunság északi része, Kecskemét a királyné javadalmaihoz tartozott. A város az Észak-déli kereskedelmi út melletti helyzetének, vásározó és vámszedő funkcióinak köszönhetően hamar kiemelkedett a környező települések közül.

A 16. század a reformáció elterjedésének korszaka volt Kecskeméten is. Először Luther, majd Kálvin tanai honosodtak meg. A protestánsok létszáma, szervezettsége hamarosan lehetővé tette önálló egyházuk megalakítását. 1564-ben a régi és az új vallás hívei egyezséget kötöttek, nem csak a templom használatáról, hanem a békés együttélésről is. Ez a tolerancia hosszú századokra példát adott országos viszonylatban is. Ebben a korszakban keletkezett az 55. zsoltár fordítása, melyet egy későbbi század nagy kecskeméti szülötte, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művében tett világhírűvé.

1526, a mohácsi csatavesztés után Kecskemét a török hódoltság területébe tartozott, különleges jogi helyzete azonban megkímélte a török földesurak mérhetetlen kizsákmányolásától. 1565-től mint szultáni birtok kiváltságokat élvezett, s a környező falvak lakóihoz képest viszonylagos önállóságban éltek lakói. A töröknek fizetett súlyos adók, illetékek, a különböző címen elvárt ajándékok mellett azonban a vármegyének és a távollevő földesuraknak is adózni volt kénytelen a város. Minden megpróbáltatás és teher ellenére a török hódoltság esztendeiben Kecskemét az egész Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb települése volt. A török, tatár támadások, a kizsákmányolások elől a környező falvak lakói tömegesen kerestek menedéket Kecskemét falai között. Az elhagyott, elpusztult falvak területét a város használatba vette a török és magyar uraknak fizetett csekély bér fejében.

„Sziget az Alföldön” – Erdei Ferenc nevezte így az 1930-as években Kecskemétet, amely az ország új helyzetében a háborús éveknek, a Tanácsköztársaság rövid és ellentmondásos időszakának, majd a megtorlások terheivel maga mögött kereste méltó helyét a magyar városok sorában, kereste a kiutat a gazdasági válságból, amely Kecskemétet sem hagyta érintetlenül. Ezt a korabeli városvezetés a szőlő-, gyümölcs- és zölségterrmesztés intenzívebbé tételében találta meg. A kecskeméti kertkultúra országos érdeklődést keltett. A gazdasági élet és az idegenforgalom fellendítése volt a célja a Hírös Hetek első 1934-es megrendezésével. A rendezvényre elsőként Móricz Zsigmond hívta fel az ország figyelmét. Németh László, aki a 30-as években került közelebbi kapcsolatba Kecskeméttel, így fogalmazott: „Amikor Kertmagyarország eszméjét és nevét a magyar gondolkodásba belévetettem: voltaképp Magyarország elkecskemétiesítésére gondoltam.”

Kecskemét a két világháború között a gyümölcs és a gyermekek városának nevezte magát, s minden erejével azon volt, hogy jelentős iskolavárossá fejlődjön. Kiemelkedően sokat fordítottak tanügyi kiadásokra. A Klebelsberg-féle iskolaépítési akciónak egyik jelentős pontja volt Kecskemét. Ugyanakkor a város kulturális élete ezekben az esztendőkben több területen olyan színvonalat ért el, ami túlmutatott a helyi lokálpatrióta reményeken. Zenei életét, könyvtárát, múzeumát a legnevesebb szakemberek is elismeréssel méltatták. Nyomdái közül kiemelkedő színvonalat és haladó szellemiséget képviselt a Részvény Nyomda. A korabeli magyar irodalmi élet legjobbjai jelentették meg itt munkáikat, köztük Németh László, Szabó Lőrinc, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Kassák Lajos.

A 70-es évek végére az átalakult gazdasági szerkezet, a megváltozott igazgatási szerepkör, az új építkezések, új létesítmények szétfeszítették a hagyományos mezővárosi kereteket. Ez a városkép arculatában hozott látványos változást, ugyanakkor Kecskemét központi szerepkörét a városvezetés elsősorban kulturális, tudományos területen igyekezett bővíteni. A 80-as évek második felére ezzel próbálták elfedni az infrastruktúrális problémákat, a válságba tartó ipart és mezőgazdaságot.

A rendszerváltás teret nyitott a legkülönfélébb vállalkozásoknak, az újraéledő polgári öntudatnak, amelyek újabb energiát adtak a város fejlődésének.

Települések Kecskemét közvetlen közelében

Települések Kecskemét környékén